Prévert, Jacques: Aubervillers III

Chanson de la Seine

La Seine a de la chance
Elle n’a pas de soucis
Elle se la coule douce
Le jour comme la nuit
Et elle sort de sa source
Tout doucement sans bruit
Et sans faire de mousse
Sans sortir de son lit
Elle s’en va vers la mer
En passant par Paris
La Seine a de la chance
Elle n’a pas de soucis
Et quand elle se promène
Tout le long de ses quais
Avec sa belle robe verte
Et ses lumières dorées
Notre-Dame jalouse
Immobile et sévère
Du haut de toutes ses pierres
La regarde de travers
Mais le Seine s’en balance
Elle n’a pas de soucis
Elle se la coule douce
Le jour comme la nuit
Et elle s’en va vers le Havre
Et elle s’en va vers la mer
En passant comme un rêve
Au milieu des mystères
Des misères de Paris

A Szajna dala

De szerencsés a Szajna
Nincs semmi gondja hát
Csak folydogál ringatva
Nappalt és éjszakát
A forrásból fakadva
Csendesen fut tovább
Agyát el sose hagyja
Nem csinál galibát
Fut míg tengerre lel
Csobog Párizson át
De szerencsés a Szajna
Nincs semmi gondja hát
Amint épp tovalejt lenn
A rakpartok során
Puha és zöld selyemben
S aranyfény rajt a pánt
A Notre-Dame irígyli
Komoran megmeredve
S köveiről le messze
Keresztülnéz felette
De tovalejt a Szajna
Nincs semmi gondja hát
Csak folydogál ringatva
Nappalt és éjszakát
La Havre felé tartva
Fut míg tengerre lel
Mint álom tűnve máris
És mossa mossa Párizs
Rejtelmét s nyomorát