Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Saint-Amant, Marc-Antoine de: Sonnet sur la moisson d’un lieu proche de Paris

Saint-Amant, Marc-Antoine de portréja

Sonnet sur la moisson d’un lieu proche de Paris (Francia)

Plaisirs d’un noble ami qui sait chérir ma veine,

Mélanges gracieux de prés et de guérets,

Rustique amphithéâtre où de sombres forêts

S’élèvent chef sur chef pour voir couler la Seine.

 

Délices de la vue, aimable et riche plaine !

On s’en va mettre à bas les trésors de Cérès,

Que l’on voit ondoyer comme un vaste marets

Quand il est agité d’une légère haleine.

 

L’or tombe sous le fer ; déjà les moissonneurs,

Dépouillant les sillons de leurs jaunes honneurs,

La désolation rendent et gaie et belle.

 

L’utile cruauté travaille au bien de tous,

Et notre oeil satisfait semble dire à Cybèle :

Plus le ravage est grand, plus je le trouve doux.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.unjourunpoeme.fr/poeme/sonnet-sur-la-moisson-dun-lieu-proche-de-paris

Párizs környéki aratás (Magyar)

 

Miben kedvét leli egy tisztelőm s barátom,

szántók és zöld mezők hímes-szép szőnyege,

s melyből Szajnába néz egy-egy vén tölgy feje:

sötét erdők között paraszt ámfiteátrom!...

 

Szemet vidámító, kies, dús rónaságom!

Ceres kincsét a vas épp most teríti le;

hullámzik, hömpölyög hosszába-széltibe,

mint fodrot hánya szél a széles óceánon.

 

S míg dől a vas alatta gazdag aranyáldás

és sárga kincsitől megfosztják a barázdát,

víggá teszi e vészt az aratócsapat:

 

az üdvös rombolása köz javára szolgál

s betelt szemünk talán Kübélét hívja, szólván:

mennél nagyobb a vész, lám, annál hasznosabb!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap