Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Scève, Maurice: CCCLXXVIII

Scève, Maurice portréja

CCCLXXVIII (Francia)


La blanche Aurore à peine finissait
D’orner son chef d’or luisant et de roses,
Quand mon Esprit qui du tout périssait
Au fond confus de tant diverses choses,
Revint à moi sous les Custodes closes
Pour plus me rendre envers Mort invincible,
Mais toi qui as (toi seule) le possible
De donner heure à ma fatalité,
Tu me seras la Myrrhe incorruptible
Contre les vers de ma mortalité.



KiadóBudapest, Magvető Kiadó
Az idézet forrásaSzerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 62. p.

A fehér hajnal épp megkoszorúzta… (Magyar)


A fehér hajnal épp megkoszorúzta
rózsával és arannyal homlokát,
midőn én lelkem, mely pusztítja-zúzza
s a dolgok alján húzza meg magát,
visszatért hozzám s biztatott tovább,
hogy daccal nézzek a halálra, sírra;
de csak te vagy, mivel csak lényed bírna
végzetem alól feloldani engem,
te vagy nekem a sose romló mírrha
halandóságom gyors férgei ellen.



KiadóBudapest, Magvető Kiadó
Az idézet forrásaSzerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 63. p.

minimap