Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Wouters, Liliane: Halni születünk (Naître pour mourir Magyar nyelven)

Wouters, Liliane portréja

Naître pour mourir (Francia)

Mort, chaque nuit tu t’allonges

Auprès de moi. Je te sens

Dans mon somme, dans mes songes,

Dans la crainte de mon sang.

 

Toi le fruit de toute peine,

La fin de chaque séjour.

Je m’éveille à ton haleine.

Je te vois avant le jour

 

Naître pour mourir. Qui suis-je ?

Quel crime pèse sur moi ?

Les promesses de ma tige

Ne sont que vent sous tes doigts.

 

Et vent les jours qui me restent.

L’un d’eux sera le dernier.

Tous ces rêves, tous ces gestes

En un moment reniés.

 

Frères, sauvez-moi. Je coule !

Îles de mon archipel,

Au secours ! Mais de la foule

Nul ne sort à mon appel.

 

Rien à faire. Porte close.

Dehors seul le bruit des rats.

Il faut attendre la chose.

Dieu sait quand elle viendra.

 

Est-ce un rêve ? Est-ce une farce ?

À quoi jouons-nous ici ?

Ici où tant de comparses

Dansent trois jours puis merci.

 

Merci. Quelqu’un vous empoigne,

Vous écarte sans retour.

L’un de mes amis s’éloigne.

Bientôt ce sera mon tour.

 

Faut-il vraiment que l’on meure ?

Hier une voix chantait

« Les jours s’en vont, je demeure ».

Aujourd’hui la voix se tait.

 

Pierre, Jean, François, Guillaume,

Vos refrains vivent encor

Mais hélas dans quel royaume

Vous promenez-vous sans corps ?

 

François, Jean, Guillaume, Pierre.

Ils ne nous entendent plus.

Comment sans yeux ni paupières

Répondraient-ils aux saluts ?

 

Tombe la prochaine neige

Sur la cendre de leurs mains.

C’est pourtant au même piège

Que vont tous nos lendemains.

 

Un peu plus, un peu moins vite.

Ah ! Ne tournons pas autour.

Encore une fois s’évitent

Nos regards. À qui le tour ?

 

Allez. La porte est bien close.

On est fait comme des rats.

Il faut attendre la chose

Et Dieu sait qu’elle viendra.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://poeme-belgique.jepoeme.com/discussion

Halni születünk (Magyar)

Halál, minden este érzem,

amint mellém heveredsz.

Álmomban s álmodva ébren

vérem tőled ijedez.

 

Minden kín gyümölcse, minden

pihenőnek vége vagy.

Leheleted ébreszt engem.

Idő előtt láttalak.

 

Halni születünk. Ki volnék?

Rám milyen kín nehezül?

Mindegy, száram bármit ígért,

szél pereg ujjad közül.

 

Szél az összes hátralévő

nap, egyik bevégzi majd.

Minden álmot, minden élő

gesztust egy perc megtagad.

 

Segítsetek hát, fivérek,

sziget-társak, süllyedek!

A tömegből ki se lépnek

nyújtani segédkezet.

 

Nincs mit tenni. Már kizártak.

Kívül patkányhad neszez.

Isten tudja, mire várjak.

Ki kell várni, hogy mi lesz.

 

Bohózat vagy puszta álom?

Milyen szerep jut nekünk?

Perdül sok statiszta, három

lépést táncol, s már letűnt.

 

Köszönjük. Valaki téged

elragad, nincs visszaút.

Amott viszik már fivéred.

Egyszer nekem is kijut.

 

Meg kell halnunk hát valóban?

Tegnap dúdolt valaki:

„Napok tűnnek, én maradtam."

Ma némák hangszálai.

 

Pierre, Jean, François, s te, Guillaume,

élnek még dalaitok,

testetlen miféle tájon

lehet sétálgatnotok?

 

François, Jean, Guillaume, s Pierre se

hallják szavunk már soha.

Köszöntésre hogy felelne

kinek nincs szembogara?

 

Lehull az idei hó már,

kezük hamvára pereg.

Lám, egy csapdába botorkál

minden holnap: egyre megy.

 

Többet s lassabban kicsinykét!

Ne kerülgessük eképp!

Egymást elkerülte ismét

tekintetünk. Most ki lép?

 

Gyerünk! Ajtónk zár erősen.

Patkány-faj vagyunk csupán.

Várni kell, tudja az Isten,

jön-e, és mi ezután.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap