Balla Zsófia oldala, Magyar életrajz
Életrajz
1. Balla Zsófia érett költöként választ mestert magának.
2. Balla Zsófia „nem követi a mesterének nevezett Petrit sem” (Radnóti Sándor).
Költőként költészetté lenni: Balla Zsófia poétikáját át- meg átszövi egy rejtett és rejtélyes, esztétikain túli, etikai, és egy etikain túli, vallási dimenzió. A költő, Petri György az alul létezés szentjeként alászáll és fenékig üríti „pocsolyák nyirkos metafizikáját”, majd fölemelkedik, hogy elérje a bizonytalan „napsütötte sávot” (ez persze Petri-idézet). A költő lénye és a költészet korpusza elválaszthatatlanul egy Balla Zsófia mesterében: „Lényed lényeg –, bár többé sose látszol.”
http://www.jamk.hu/ujforras/031018.htm
(sz. 1949, Kolozsvár) A zenei középiskolát és főiskolát szülővárosában végezte. 1972-ben a kolozsvári rádió zenei szerkesztője lesz, majd a romániai rendszerváltás előtt pár évvel az országos magyar napilap főmunkatársa. Különösen az 1980 után keltezett verseskötetei és egész munkássága közvetlenül is kifejezik azt a szerepet, amelyet B. Zs. következetesen vállal az erdélyi líra neoavangard vonulatában: összekötni Szilágyi Domkokos és Szőcs Géza nemzedékét, élet- és verseszményét - írja róla a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első kötete. Az egyik legjelentősebb mai erdélyi költő, annak dacára, hogy évek óta jobbára Magyarországon él.
http://irodalom.elender.hu/erdely/ballazsofia.htm