Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Nyelvemlékek oldala, Magyar életrajz

Nyelvemlékek portréja
Nyelvemlékek
 

Életrajz

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék, 1192 és 1195 közötti. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben[1] maradt fenn. A szöveget valószínűleg Schier Xystus fedezte fel (ez még vitatott), nyilvánosan elsőként Pray György számolt be róla (ő csak egy hétsoros szemelvényt tett közzé, teljes szövegét Sajnovics János publikálta 1771-ben). Az eredeti szöveg jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár-ban van, utoljára 1997 januárjában volt megtekinthető.
A beszéd szövege két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből. A temetési beszéd a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordítása, a könyörgés pedig a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordítása.

Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű (és egyben az első fennmaradt finnugor) vers. A vers a 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni Kódexben maradt fenn. 1922-ben fedezték fel.

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap