Várady Szabolcs oldala, Magyar életrajz
Életrajz
[Magyar] [Angol]
Akárcsak Füst Milán, ő is csak "válogatott verseit" írja meg. Éppen ellenkező úton jár, mint Tandori Dezső: míg ő a költői univerzum redukciójával kísérli meg az abszolút költői lét megteremtését, Várady magát a költői létet redukálja, azaz hangsúlyozottan csak "mellesleg" költő. Két vékonyka kötetében igen sok az alkalmi vers, a játékos ujjgyakorlat, s mindent átjár a melankolikus irónia. A tragédia itt sosem történik meg: a legpatetikusabb hangulatot is megtöri egy szójáték, egy bravúrosan vicces rím. Váradynál még a versformák szintjén is világosan látszik a vonzalom és a nosztalgia a nyugatos hagyomány és a mesterek (talán legfőképp Vas István) poétikai bizonyossága iránt. A lírai szubjektum helyzetének megváltozását mintha önnön "illetéktelenségére" való ráébredésként élné meg, de elharapott szavai képesek igazi lírai feszültséget teremteni. K.A. OSZK honlapjáról