A. Túri Zsuzsa: Message à Antonin Artaud (Message à Antonin Artaud Francia nyelven)

Azúr virágok a halhatatlanság egén.
Letörölt mosoly.
Újra akartad teremteni magadat.
Körmeiddel feszítetted szét a tudás kagylóját.
Majd eltűntél.
Még most is vak az ember,
ahogyan a pikkelyes Holdba bámul.
Itt vagyok.
Engem is szerethetnél, ahogy én szeretlek,
őrült botrányhős, te csillagok csiholója.
Sétabottal.
 
Nem vagy.
Alszol. 
Csak az tud aludni, aki ébren volt.
Nincsenek miazmák.
Újraalkotlak hát.
Milyen lehettél?
Itt a test.
Itt a száj.
Itt az arc.
A dülledő szemek.
Belül az emésztőrendszer.
Új, tisztább elme.
Nyugodtabb. 
 
Így alkottad volna újra te is magadat?

Fleurs d'azur dans le ciel de l'immortalité.
Sourire essuyé.
Tu voulais te recréer.
Tu as forcé la coquille de la connaissance avec tes ongles.
Puis tu as disparu.
Même maintenant, l’homme est toujours aveugle
en regardant la Lune écailleuse.
Je suis ici.
Tu pourrais m'aimer comme je t'aime,
héros de scandale fou, faiseur d’étoiles.
Avec ta canne.
 
Tu n'es plus.
Tu dors.
Seul celui qui était éveillé peut dormir.
Il n'y a pas de miasmes.
Alors je vais te recréer.
Comment étais-tu ?
Voici le corps.
Voici la bouche.
Voici le visage.
Les yeux exorbités.
A l'intérieur se trouve le système digestif.
Un nouvel esprit plus clair.
Plus calme.
 
Tu désirais te recréer de cette façon?