Ady Endre: A kék tenger partján

Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide betegnek,
Csókot temetni, álmot dobni,
Nyugodt partokon nem nyugodni.

Mindig a holnapra mosolygok,
Elvágyom onnan, ahol bolygok,
Úgy vágytam ide s most már szállnék.
Ó, én bolond, bús, beteg árnyék.

Others love it, find life for a spell,
And I had come as one who's unwell,
To bury kisses, cast off my dreams,
On restful shores be restless it seems.
 
Always the morrow at which I smile,
Long to leave once I’d roamed for a while,
I wished to come, now fly off I will,
Oh, I sad shadow, foolish and ill.