Ady Endre: Amor de ulii pe frunze moarte (Héja-nász az avaron Román nyelven)

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

1906

Pornim tomnaticul gand,
Tipand, gonind, plangand,
Ca doua ulii cu aripile frante.
*
Vara isi are lotrii noi
Aripi de ulii bat vioi
Batalii de saruturi crunte.
*
Zburam goniti din vara
Toamna e noua noastra gara,
Amorosi cu pene zbarlite.
*
E ultimul nostru amor fierbinte
Cu ghearele in carne infipte,
Prabusim pe frunze moarte.