Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Ifjú szívekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.

Szent lázadások, vágyak s ifjú hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.

Igen, én élni s hódítani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.

Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.

I do live on in young hearts ever longer,
Rogue old men and evil simpletons
Make attempts at my life, but it's stronger,
For it has roots that run a million ways.
 
It is not given to everyone who leads
To remain the lord eternal of
Holy riots, desires, youthful creeds,
Except those blooded, those whose lives are true.
 
Yes, I will live and conquer; for it's my lot
To live a great life that's filled with pain,
Revilement, dirt no longer reach my spot:
Hearts of youths and maidens do protect me.
 
A fate of a constant blooming is my story,
attempts at my life are in vain, for
It's casket-hard and, like saint's graves, holy,
But blooming, and it lasts for ever on.