Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Ifjú szívekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.

Szent lázadások, vágyak s ifjú hitek
Örökös urának maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki véres, igaz életű.

Igen, én élni s hódítani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.

Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.

În inimi june trăiesc, veșnic,
În zadar îmi vor decesul
Moș ștrengari și proști vicleni,
Că rodesc din multe rădăcini.

Revolte sfinte, râvne și crezuri
La care să fi etern stăpân:
Nu este favorul oricui,
Doar unui trai sfânt și crunt.  

Da, eu voi trăi și cuceri
Printr-un trai mare, dureros,
Nu mă ating ocări, mânjeli:
Inimi tinere mă apără.

Soarta mea e un etern impuls,
În zadar îmi vor decesul,
Sfânt, ca mormântul, dur, ca sicriul,
Dar ivire, Viață și etern.