Ady Endre: Imádság háború után

Uram, háborúból jövök én,
Mindennek vége, vége:
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szivem
S nincs, mi nyugtot adjon.
Csókolj egy csókot a szivemre,
Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús, nagy szemeim
Számára a világnak,
Nincs már nekik látnivalójuk,
Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron
Térdig gázolt a vérben
S most nézd Uram, nincs nekem lábam,
Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok,
Elszáradt már az ajkam
S száraz karó a két karom már,
Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet,
Mindennek vége, vége.
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Eu din război sosesc acuma,
s-a sfârșit totul, Doamne:
ajută-mă să mă-mpac cu Tine,
că numai Tu ești Pace.

Tumoare fierbinte mi-e inima,
nimic nu mă liniștește,
trimite-i un sărut, doar unul,
un pic să se dezumfle.

Mi s-au închis ochii mari și triști,
nu am ochi pentru lume,
nimic nu mai este de văzut,
te văd numai pe Tine.

Cândva picioarele-mi călcau
până-n genunchi în sânge,
dar uite, nici picioare n-am,
mai am numai genunchii.

Nu mai lupt, nici nu mai sărut,
buzele mi-s uscate,
doi pari uscați mi-s brațele,
privește-mă, Doamne.

Uite, nu mi-a mai rămas nimic,
s-a sfârșit totul, Doamne:
ajută-mă să mă-mpac cu Tine,
că numai Tu ești Pace.