Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

1909

Né discendente, né avo felice,
Né parente, né conoscente,
Son’ di nessuno,
Son’ di nessuno.

Sono come tutti gli uomini: maestà,
Il freddo nordico, segreto, estraneità,
Un lontano, fuoco fatuo,
Un lontano, fuoco fatuo.

Ahimè, cosi, non posso rimanere,
Mi piacerebbe tanto rivelarmi,
Che mi vedano guardando,
Che mi vedano guardando.

Ed è per questo il mio tormento, il mio canto:
Mi piacerebbe essere amato,
Per appartenere a qualcuno,
Per appartenere a qualcuno.