Aranyi László: Bunilo (Önkívület Szerb nyelven)

Könnyűnek tűnt a válasz. (Oidipusz
ugyanígy járt, az érzékelhető
       sokszor csak illúzió.) Látszik, de nem lát, míg
              a láthatatlan mindenütt megbújt szfinxként figyel.
Fáklyafürt-völgy, kagylóhéj-fül a kunyhó,
küklopsz-szem a Hold; méz-íz és illat,
 
       mézhús érintésű. Krokodil nővér eljut
az Alvajárók Ligetébe, talányos
üzenet formálódik az ouija-tábla
betűiből:
„a Pálca gyermeke a Hét Kiskirály,
a Tőré a Hét Néma,
örvény-Körök szülötte a Hét Nyiszlett Gnóm,
Kehelytől való a Hét Pénztelen Vándor…”

Činilo se da je odgovor lagan. (Ojdip
isto tako je prošao, to što se oseća
       često je tek iluzija.) Vidi se al ne vidi dok
              nevidljivo poput svugde skrivene sfinge promatra.
Koliba je grozd baklja-dolina, ljuska školjka-uvo,
Mesec je kiklops-oko; okus i miris meda,
 
      doticaj mesa od meda. Sestra krokodil
u Gaj Mesečara stiže, sa slovima
ouija-ploče zagonetna poruka se
formira:
„Dete Štapa je Sedam Kraljevića,
Bodeža je Sedam Nemih,
Sedam Žgoljavih Gnoma je potomak Krugova vira,
od Pehara je Sedam Ubogih Hajdara...“