Bátai Tibor: Sledeći put (to je takav dan) (Legközelebb (ez egy ilyen nap) Szerb nyelven)

Most úgy fogj neki, hogy nem próbálod meg
irányítani. Kezdetnek mindjárt el
is hagyhatod a felszólító módot,
még ha csupán magadat buzdítanád
is. Olykor nincs szükség nagy elszánásra.
Egyszerűen nekilátsz. Nem veselkedsz,
nem rugaszkodsz, nem fohászkodsz, még csak nem
is ugrasz. Magától értetődően
húzod fel a zsilipet, és engeded,
hadd folyjon a szöveg, amerre akar.
Egyedül arra ügyelsz, hogy mindvégig
vele tarts. Feltétel nélkül rábízod
magad, akárha te lennél az övé,
nem pedig megfordítva. Egyáltalán
nem gondolsz rá, kit fog elérni; fel sem
merül benned, hogy ne juthatna célba.
Nem csak reméled — bizonyosan tudod:
ott és akkor annyit ad majd át teljes
valódból, amennyire ketten együtt
képesek vagytok. Az első sor megvan,
tehát már bele is kezdtél. Vagy inkább
ő kezdett beléd. Elég, ha hagyod, hogy
folytatódjatok. Ez egy ilyen nap, de
nem sűrűn lesz benne részed. Érdemes
tisztázni, jóval többször kell magadnak
zöld ágra vergődnöd a verssel. Bátran
készpénznek veheted: már legközelebb.

Započni sad tako da ne pokušaš
usmeravati. Za početak odmah
možeš zapovedni način izostaviti,
čak i tad ako samo sam sebe bodriš.
Nema potrebe za posebnu odvažnost.
Jednostavno započneš. Ne zapneš,
ne odraziš se, ne moliš se, čak ni ne
skačeš. Sam od sebe razumljivo
dižeš branu i dopustiš da
tekst, kud hoće, slobodno teče.
Jedino na to paziš da sve do kraja
s njim ostaneš. Predaj se
bezuslovno, kao da si ti njegov,
a ne obrnuto. Uopšte ne misliš
na to, koga će sustići; ni ne pomisliš
na to da ne može do cilja stići.
Ne samo nadaš se – zasigurno znaš:
tamo i tad predaće toliko od tebe
samog, koliko ste vas dva zajedno
sposobni. Prvi red je gotov,
već si započeo. Ili je on počeo
sa tobom. Dovoljno je da pustiš
da se nastavi. To je takav dan, ali
nećeš često doživeti. Isplati se
raščistiti, sa pesmom češće trebaš
na zelenu granu stići. Hrabro
možeš konstatirati: već sledeći put.