Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bóc István: A kriminális hetedik bé

Bóc István portréja

A kriminális hetedik bé (Magyar)

2. James Bond Trabantja

– Öcsi, kérsz egy rágót? – A bõrkabátos alak igyekezett minél gyorsabban kiosztani az aznapi adagot. A Zebra utcai általános iskola diákjai sietve özönlöttek át a parkon a közeli gyorsétterem irányába, és többnyire rá sem hederítettek a gyanús külsejû ismeretlenre, de egykét gyerek elfogadta az ajándékot. Pár perc múlva már a leglustább gyerekek is elhagyták szeretett tanintézetüket, így a kuncsaftok elfogytak. A rejtélyes ajándékozó felült motorjára és elhajtott.

*

Jakab hadnagyot mindenki James Bondnak hívta a kapitányságon. Nemcsak azért, mert Jakab a James magyar megfelelõje, hanem mert autója sok tekintetben hasonlított a szuperügynök mindent tudó járgányához. Az autó külsõre ugyan egy közönséges Trabant volt, de a mûanyag karosszéria meglepõ belsõt takart. A hadnagy ezermestermûhelyében a keletnémet konstrukció szinte minden porcikájában átalakult, igazodva gazdája szakmájához. Jakab Kálmán többnyire kábítószerügyek felderítésén dolgozott, így – akárcsak filmbéli kollégájának – neki sem kellett mindenkivel tudatnia foglalkozását.

Ezen a szerdai napon a rendõrség nagy fogásra készült. A Zebra utcai iskola egyik tanárnõje jelezte, hogy néhány hetedikesnél rágóguminak álcázott „Extasy” tablettákat talált. A gyerekek elmondták, hogy néhány motoros ingyen osztogatta a pirulákat a suli melletti park bejáratánál. Jakab ismerte a módszert: a gazemberek elõször ingyen adják a kábítószert, majd miután a gyerekek rászoktak, mindenükbõl kiforgatják õket. Ráadásul egyre kisebbekre vadásznak, mivel a nagyobb gyerekek – talán Jakab csoportja elõadásainak köszönhetõen – már óvatosabbak voltak az efféle ajándékokkal. A mai feladat a motorosok tettenérése volt.

Sajnos a bûnözõk sem voltak teljesen kezdõk, így nagyobb rendõri készültséget nem lehetett bevetni. Ha a szokásosnál több „járókelõ” sétálgatna a parkban, a motoros fiúk biztosan kiszúrnák a dolgot, és nem állnának le szétosztogatni a napi drogmennyiséget. Jakab magányos figurája azonban nem keltett feltûnést, az utca végén álló, messzirõl virító narancssárga autó pedig – éppen feltûnõ volta miatt – teljesen ártalmatlannak tûnt. Miközben Kálmán a parkolóórába bedobta felesleges húszasait, a kanyarban feltûntek a várt Harley Davidsonok. A három bûnözõ lassan gurult a park bejáratához, gondosan szemügyre véve minden járókelõt. Úgy látszik, Jakabot nem találták túl veszélyesnek, mert nyugodtan megálltak szokott helyükön. Éppen idejében, mert az iskolából kihallatszó csengõszó a tanítás végét jelezte, és az öreg épület kapujában lassan feltûntek a tanulók. Néhányan azonnal a motorokhoz siettek. Úgy látszik, a beetetési idõszak véget ért, mert a gyerekek szemmel láthatóan pénz után kezdtek kotorászni hátizsákjukban. Mikor a motorosok közül a fõnöknek látszó szakállas kis csomagokat vett elõ bõrkabátja zsebébõl, a hadnagy elérkezettnek látta az idõt a cselekvésre. Megnyomott néhány gombot a jármûvén, majd a kis csoporthoz sétált.

A drogdílereket váratlanul érte az akció. – Rendõrség! Kezeket fel, senki ne mozduljon! – kiáltotta Jakab revolverét elõrántva. A három motoros villámgyorsan megfordult, egyikük megpróbálta kiütni a fegyvert a rendõr kezébõl. A gyerekek rémülten a földre hasaltak. A nyomozó egy rúgással a földre küldte a szakállast, de a másik két kábítószerárusnak volt ideje felpattanni a gépére. A motorok felbõgtek, és repülõstartot véve hagyták el a helyszínt. Az utca tele volt gyerekekkel, így fegyverhasználatról szó sem lehetett.

Az utca végén hatalmas csörömpölés jelezte a motorosok bukását. A pontosan érkezõ rendõrök könnyûszerrel megbilincselték a feltápászkodó bûnözõket.

*

A kapitányságon a napi jelentést készítették. A csoport vezetõje mosolyogva értékelte a történteket: – Kedves Kálmán, tényleg zseniális ötlet volt, hogy a kocsid fényszórójába szerelt videokamerával bizonyítékot készíts, és hogy a rádiósmagnóként beszerelt adó-vevõn a kazettára elõre felvett üzenetet leadva segítséget kérj, de honnan tudta a csodatrabant, hogy mikor kell olajat öntenie a motorosok elé?

– Ha elárulom, ki fogtok röhögni. Véletlenül pont most csúszott szét a tömítés, ezért ömlött az olaj az úttestre. A bejelentést hatalmas derültség fogadta. – Persze ez nem fordult volna elõ, ha megmaradsz a kétütemû motornál! Abban nincs olaj.

A három bûnözõ egy széfben tartotta a kábítószert és a pénzt. Egymásban nem bíztak, de azt sem akarták, hogy csak mindhárman együtt tudják majd kinyitni a rejtekhelyet. A páncélszekrénynek szerencsére három zárja is volt, mindegyikhez több kulcscsal. Ezeket úgy osztották el, hogy egyiküknek se legyen kulcsa valamennyi zárhoz (azaz ne tudja egyedül megcsapolni a közös vagyont), de bármelyik két gazember együtt ki tudjon venni bármit (ha a harmadik gazembert éppen letartóztatták volna). Hogyan osztották el a kulcsokat?

 



FeltöltőJakus Laura 1.
KiadóTypotex Kiadó
Az idézet forrásasaját mű

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Görög
Angol
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Örmény
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap