Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Babits Mihály: A lírikus epilógja

Babits Mihály portréja

A lírikus epilógja (Magyar)

Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam.

S már azt hiszem: nics rajtam kívül semmi,
de hogyha van is, Isten tudja hogy van?
Van dióként dióban zárva lenni
s törésre várni beh megundorodtam.

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,
csak nyílam szökhet rajta át: a vágy -
de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

Én maradok: magam számára börtön,
mert én vagyok az alany és a tárgy,
jaj én vagyok az ómega s az alfa.



Az idézet forrásahttp://mek.niif.hu

Epilog des Lyrikers (Német)

Ich bin der Held in all meinen Gesängen,
im Kerker meines eignen Ichs gefangen.
Ich möchte gern das All in Verse zwängen
und kann nicht über mich hinausgelangen.

Fast glaub ich schon, daß außer meinem engen
Ich nichts mehr sei. Voll Ekel muß ich bangen:
Wer wird mir wohl die harte Schale sprengen,
mit blindem Kern, in einer Nuß gefangen?

Ich kann den Zauberkreis nicht überwinden.
Kann auch die Sehnsucht pfeilhaft ihm entfliehn,
wer weiß, ob ich mich nicht betrogen fände…

Als eigner Kerker muß ich mich empfinden,
in dem Subjekt und auch Objekt ich bin,
Alpha und Omega, Beginn und Ende.


Az idézet forrása1983, Mihály Babits: Frage am Abend. Gedichte – Auswahl, Corvina, Budapest

Kapcsolódó videók


minimap