Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Babits Mihály: Vakok a hídon

Babits Mihály portréja

Vakok a hídon (Magyar)

A Csöndnek

folyóján

pár deszka-

darab.

Mi zajból van e csönd? Zubog zúg a hab.

 

Támolygva

tolongnak

a hídon

vakok

kis görnyedt, japános, naiv alakok.

 

A lelkük

a testből

ki sem lát

soha.

A deszkát belepte iszamlós moha.

Se korlát

se hídrács

legörbülve

mind

Padlóig

derékban

letörpülve

mind

lenn útat magának kezével tapint

üres szemgolyójuk

szanaszét tekint

faruk meg feltolva

a zord égnek int.

Mind bukdos

botorkál

gyámoltalanul

És olykor

kezével

a semmibe nyul

És olykor

tört lécen

hintázni tanul.

 

És néha

fülükbe

jön egy

csobbanás:

És néha

szemükbe

csap egy

loccsanás:

a Csöndbe taszítja le társát a társ.

 

S mi zajból

van e Csönd?

Zubognak a

habok.

A Csöndnek kis hídján tolongnak a

vakok.

 

Egy bús fűz hullatja ágak záporát.

Széles hold kacagja, mint gúnyos barát

szegény kis támolygó vakoknak farát.

 

1913



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.epa.hu/00000/00022

Blinde auf der Brücke (Német)

Stille Brück’

auf dem Fluss

ein paar Stück

Bretter.

Aus welchem ​​Lärm kommt die Stille? Unwetter.

 

Fest Wackelnd

drängen sich

auf der Brück’

blinder

klein gebeugte, japanische Kleinkinder.

 

Ihre Seel’

vom Körper

sah nicht aus

noch nie.

Das Brett war mit Moos bedeckt über dem Knie.

 

Kein Spalier

kein’ Brüstung,

niedergebeugt

sind,

bis auf Boden

im Taille

zusammen beugt,

sind

und tastet sich mit der Hand nach unten,

die leeren Augäpfel

überall suchen

mit Hintern nach oben

zum Himmel winkt munter.

 

Alle Fallen

und stolpern

in Unbehilflichkeit.

Und manchmal

mit der Hand

und ins Leere greift.

Und manchmal

die Latte bricht

‘d lernt schaukeln halt.

 

Und manchmal

in Ohren

kommt es

zu plumpsen:

Und manchmal

in Augen

fangt an

zu fluppen:

Der Partner drückt seinen Partner ins Verslummen.

 

Aus welch’ Lärm

gibt Stille?

Summen jetzt im

Winde.

Auf der kleinen Brücke der Stille drängen die

Blinde.

 

Trauerweide wirft eine Flut von Zweigen.

Ein breiter Mond lacht als wären sie Feinden

das Hintern von armen kleinen Blinden leiden.

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap