Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Baka István: Raszkolnyikov éjszakái

Baka István portréja

Raszkolnyikov éjszakái (Magyar)

Már elmerült az alkonyat
A csatornák piszkos vizében,
Pétervárt a sugárutak
Kötéllel verik a sötétben.

Az éjszaka, csillagait
Vonszolva, mintha lánca volna,
Előbotorkál, s én a csörgő
Lombokat hallgatom szorongva.

A hold Pugacsov koponyája,
Repedt vigyorgás odafenn,
A mélyben bőgés, kocsmalárma,
Baltaként rándul meg szivem.

Vak koldus a bérház sötétje,
Nyújtja az udvar tenyerét,
Fölötte csillagok kelése
Fakad. Mert koldusarc az ég.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.baka.hu

Ночи Раскольникова (Orosz)

Утоплен северный закат
В воде загаженных каналов
Проспектами исхлестан, град
Петров дрожит, как конь усталый.

Ночь, ядра-звезды волоча,
Бредет, как узник на прогулке.
Деревья ветками стучат,
В душе рождая отзвук гулкий.

В пивной - галдеж и хохот грубый,
А в небе маской Пугача,
Отрубленная, скалит зубы
Луна в руке у палача.

Ладонь дрововую к прохожим
Уныло тянет дом-слепец.
И звезды на прыщи похожи
На небе, нищего лице. 



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.baka.hu

minimap