Balázs F. Attila: Amikor nem nő árnyékunk

úgy lépni a szerelembe

mint a nap: visszafordíthatatlanul

úgy simogatni mint a tenger hullámai:

újra rohamozva törékeny tested

a kétely falat emel szíved

                              szívem

közé

csak könnyező ég alatt

szerethetlek

amikor nem nő árnyékunk

pisa así en el amor
como el sol: sin regreso
acaricia así como las olas del mar:
asaltando nuevamente tu cuerpo frágil

la incertidumbre alza una muralla
entre nuestros
corazones
solamente bajo el cielo en lagrimas
puedo amarte
cuando no nos crecen sombras