Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Balla Zsófia: A bak jegye

Balla Zsófia portréja

A bak jegye (Magyar)

Mamácska,
                    itt ülök, nézd,
Bak-jelben földre kötve
nedves rostos hidegben,
s napot szívok magamba,
hogy versben átevezzek
hozzád, Halak jegyébe.
Közelebb ez a két jegy,
mint mi, kiket a bolygó
szándékok szertelöknek.

De mégis vonsz magadhoz,
s én távol arra várok,
hogy egymáshoz ütődve
újra erőre kapjunk.
Állj pályánk metszetében
s szólíts a régi néven,
a másnak ismeretlen
szavakkal. Erre várok.
Csak te tudsz megtalálni.
Téged csak én kereslek.

Versem, nyitott kalitkám
madárnyelvét te érted,
e locska fecskehangot.
Mondd, vessem el felét?
Fenét.
            No nézd, mi szépen
kapaszkodunk meg egy kis
cinkoska nevetésben.

Megjössz a hallomással.
Vártam, már régen várom:
tedd a fejemre foltos,
nyárfaüveg kezed,
ötágú koronámat.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://lyrikline.org

Il segno del capricorno (Olasz)

Mammina,
                           guarda, sto seduta qua,
legata alla terra nel segno del Capricorno,
nel umido freddo filaccioso,
mi riempio del calore del sole,
per poter giungere in poesia da te,
remando fino al segno dei Pesci.
Questi due segni sono più vicini
di noi, che la volontà dei pianeti,
l’una dall’altra allontana.

Eppur’ tu mi attrai verso di te,
ed io in lontananza sto in attesa,
che toccandoci a vicenda,
possiamo risorgere con le forze nuove.
Fermati nel punto di intersezione
delle nostre orbite, chiamami col mio
vecchio nome, con parole per gli
altri sconosciute. E’ questo che attendo.
Solo tu mi puoi ritrovare,
solo io ti sto a cercare.

La mia poesia, la lingua degli uccelli
della mia gabbia aperta, solo tu capisci
questa voce ciarliera delle rondini.
Dì’ devo forse gettar’ via la metà?
Per niente.                                          
                                     Guarda, noi due,
siamo aggrappati per bene, nella
complicità di una risata.

Giungerai con il rumore.
L’aspettavo, l’aspetto da tempo:
posa la tua mano chiazzata e delicata
di pioppo, sulla mia testa,
la mia corona a cinque punti.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap