Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Balogh Attila: Nektek és anyámnak

Balogh Attila portréja

Nektek és anyámnak (Magyar)

Vályogbarna arcú anyám
hova tűnt a napsugár?
Hova tűntek meséid
a hazát kereső cigánygyerekekről? Még nem
ettem megöregedett kenyered
- ki lopta el azt is? Ki hazudta azt nekem,
hogy a marékba szorított sárcsomók
gyöngyökké válnak?
 
Ki törte össze a hold arcát,
amikor kedvesen rád mosolygott?
 
Hallgatsz.
 
Beszélj! Ordítsd a lovak pofájába,
álljanak meg a szekérrel,
mert már nem tudsz szaladni, én
sem tudok
- majd együtt sántítunk.
 
Sánta lesz a hold betört arccal,
sánta lesz a nap, sugár nélkül.
 
Szerelmem nincs, mert nem sánta
engem csak az szeressen, aki sántítani mer.
 
Sárszakállát cipőmnek, beviszem a városba
a betonra kenem vele nevemet,
- arról jöttem, s arra megyek.
Mankómmal megfenyegetem sorsom,
mert elfáradtak faizmai.
Nem állok meg anyám,
- pedig már gyűrött papírarcodról,
leperegtek a mosolyok öledbe,
ahol omlani vágyó vályogfalakba döngetett
cigányritmusra ringattál.
Vérrel olajozott csípőd nem nyikorgott.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaMadárúton

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német
Görög
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Izlandi
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap