Ami elmarad (Magyar)
Ahogy minden megérik magára,
úgy halálosodsz; maradsz.
Elhagy az alkalom, a talán, a hátha
voltnál bizonyosabb.
Ritkulnak a kötőszavak, barátok.
Jobb így! Megszokhatod.
S ha kezed után leválna lábad,
mímelhetsz művégtagot.
Járhatsz láb nélkül, kéz nélkül írhatsz.
Semmi se a tiéd.
Szólhatsz száj nélkül. Mindent kibírhatsz.
Van példa rá elég.
Ki ragozza el magyarul az időt?
A szótővek, félmondatok ideje jő. A sunyi ponté. Minden kidőlt
felkiáltójel kopjafa. S te vagy a halott.
| Kiadó | Magvető Könyvkiadó, Budapest |
| Az idézet forrása | Bella István: Igék és igák |
|
That, which falls away (Angol)
All things mature with time as it lapses,
you, too, begin to die; you stay.
Chances desert you, "ifs" and "perhapses":
more certain they than what will pass away.
Conjunctives, friends, they taper off.
Better! You will get used to it in time.
If after a hand you'd lose a foot,
prostheses let you mime.
Without a hand you write, no foot, and still you walk.
Nothing belongs to you.
You can endure it all. Without a mouth, you talk.
Precedents there are. And quite a few.
Who, in our language, bothers with tenses?
Coming are root words, sly periods one senses, sentences half started.
Each fallen exclamation mark: a grave-post. And you the dear departed. |
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
