Beney Zsuzsa: De zee (A tenger Holland nyelven)

Hány meg hány évig éltél az időben.
Már kiléphetsz. Az emberek közül
elköltözhetsz egy lakatlan szigetre.
Ezentúl nem házakat látsz, csak a tengert

a határtalan horizontra nyílót.
Sűllyedő, felbukkanó tükröket
a sós szélben. Vagy egyetlen lapos
ezüsttálcát melyről nem tudhatod

hogy az ég tükörképe, vagy talán
maga a vízre leszállott magasság.
A fönt és a lent tengerészcsomói
hurkaiban veszejted életed.

Zoveel jaren heb je geleefd in de tijd.
Daar mag je nu uit. Van onder de mensen
mag je verhuizen naar een onbewoond ver eiland.
Je zult geen huizen meer zien, slechts de zee,

die opengaat naar de eindeloze einder.
Zinkende, rijzende spiegels zul je zien
in de zoute wind. Of één enkel vlak
zilveren dienblad, waarvan je niet kunt weten

of het een spiegeling is van de hemel,
of de hoogte zelf die op het water is gedaald.
Tussen de zeemansknopen boven en beneden
in de lussen zul je je leven vergeten.