Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Beney Zsuzsa: L’ospite (A vendég Olasz nyelven)

Beney Zsuzsa portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

A vendég (Magyar)


Párnámon alszik, elzavarhatatlan,
mint macska, úgy dagaszt lábaimon
minden éjjel. Már test, megfogható.
Úgy ölelem, oly kétségbeesetten

mint már nem vágyakozó szerető
kit épp a vágy hiánya, a magány
kényszerít a másikra rátapadni.
Mitől félek jobban? Hogy eltűnik

vagy attól, hogy örökösen jelen van?
Mielőtt ismertem, erdőn, mezőn
úgy jártam, úgy suhantam mint a szél,
menekültem, mint Koré, álruhában.


Az idézet forrásaBeney Zsuzsa: Tükör, Argumentum Kiadó (előkészületben)

L’ospite (Olasz)

Dorme sul mio cuscino, indisturbato,
come un gatto m’impasta le gambe
ogni notte. È già un corpo, tangibile.
L’abbraccio così disperatamente
 
come chi non è più l’amante bramosa,
ma proprio la mancanza del desiderio,
la solitudine la costringe ad aggrapparsi
all’altro. Cosa mi fa più paura? Che sparisca,
 
o il fatto ch’è eternamente presente?
Prima di conoscerlo vagavo nei boschi,
nei campi, aleggiavo come il vento,
e come Core, fuggivo sotto mentite spoglie.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasajàt

minimap