Margit, Heléna (Magyar)
Kovalik Balázsnak
A dallam mindig kiprovokálja a jót, s közben jelzi, ahogy vérrel festenek a nők. Kivált egy, aki gyereket ölt, anyát mérgezett. És a DNS-spirálon esőköpenyben gyalogolt fel a mennybe. Korrekt pálya, végül is. Akárcsak Helénáé, aki drámából drámába nyit ajtót, és döbbenten veszi észre, hogy helyét mindenütt átvette a vers. Előbb csak térdig, aztán ágyékig, végül egészen. Hűlt helye sem maradt, mert a versnek más a DNA - spirálja, – ugyanis az övével épp ellentétesen – az föntről tart lefelé. Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | https://www.lyrikline.org/ |
|
Margit, Elena (Olasz)
A Kovalik Balázs La melodia induce sempre il meglio, frattempo mostra come le donne dipingono con il sangue. Soprattutto una, che ha ucciso un bambino ha avvelenato una madre. E sulla spirale del DNA, in impermeabile, è salito nel cielo. Dopotutto è un percorso corretto. Come quella di Elena, che apre la porta, dal dramma su dramma, e nota sconvolta, che la poesia ovunque le aveva preso il posto. Prima solo fino alle ginocchia, poi fino all’inguine, infine del tutto. È scomparsa senza lasciare tracce, perché la poesia ha uno spirale diverso, - perché, contrariamente al suo - va dall'alto verso il basso.
|