Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Demény Ottó: Legtisztább emlékem

Demény Ottó portréja

Legtisztább emlékem (Magyar)

Legtisztább emlékem - a nap!
Az ablak üvegén, diófa barna lombján,
szemem elé tett piros kezemen
áthatolt éles sugara.
Ragyogott a salátaágyás
puhazöld rongyai fölött.
Harciasan megvillogtatta
virágaidat - okkersárga tök.
Elbújt a felhők foszlánya mögé
s előbukkanván, elébb szinezüst
csipkét varázsolt szürke fodraikra.
Tűzében lebegett az egres rozsdás bokra
és a meszelt ól szikrázott fehéren.
A nap! Örök és legtisztább emlékem
e hajdani s gyönyörü életemből,
amikor még boldogtalan se boldog
nem voltam és nem is akartam lenni.
Csak feküdtem a gazban s a fény ömlött
tárt mellemre, karomra, homlokomra,
s csak anyámat szerettem, aki reggel
dolgozni ment s estig haza se tért,
de otthagyta kárpótlásul a fényt
s a kredencben a szikkadt kenyeret.



FeltöltőP. T.
KiadóSzépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
Az idézet forrásaSzigorú hétfő
Megjelenés ideje

My most vivid memory (Angol)

My most vivid memory: the sun!
Its rays penetrated the window glass,
the brown foliage of the walnut tree
and my red hand placed before my eyes.
It shone above the soft
green rags of the lettuce bed.
It gave a militant sparkle
to your flowers: the ochre yellow of pumpkin.
It hid behind the tag-ends of clouds
then, as it popped into view,
it conjured pure silver lace onto their locks of grey.
The rusty gooseberry bush floated in its fire
and the whitewashed sty was sparkling.
The sun! My ever-lasting and most vivid memory
from this erstwhile and beautiful life of mine
when I was still neither unhappy, nor happy,
and wished to be neither.
I just lay among the weeds, the light was pouring
onto my exposed chest, my arms, my forehead,
and I only loved mother who went to work
in the mornings and did not come home till evening,
but left as compensation for me the light,
and dry bread in the sideboard.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásaLeslie A. Kery

minimap