Dsida Jenő: Davanti il cancello (A kapú előtt Olasz nyelven)

Kedvesem, szegény kedvesem! Nézd
ez a kapú. Sötét, mint a gondolat,
erős, mint az örökkévalóság. Ezen
kellett volna bejutnunk, ha nem kapok

sebet. Zúg a fejem, alig látok,
elhagy a lelkem, meghalok. De te
ne félj! Bejutsz. Neked hagyom a
hattyútollat. S három csepp véremet.

1929

Mia amata, povera mia amata! Guarda,
questo è il cancello. Scuro, come il pensiero,
forte, come l’eternità. Qui saremmo dovuti
entrare, se non mi avessero ferito.

Mi ronza la testa, a malapena vedo,
la mia anima mi abbandona. Sto morendo!
Ma tu non temere! Tu entrerai! Lascio a te
la piuma del cigno. E tre gocce del mio sangue.

1929