Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Erdélyi Zoltán: Fonjátok csak

Fonjátok csak (Magyar)

Fonjátok csak a koszorút

Fehér mirtus-ágból!

Csináljatok szép menyasszonyt

Abból a kis lányból!

Szöghajába tűzzétek föl

Azt a fehér fátyolt, —

Eszébe se jusson soha

Hogy valaha lány volt!

 

Beszéljétek tele lelkét

Mesés boldogsággal!

Hintsétek be, fonjátok be

Útját rózsa-ággal!

De vigyázva! Rózsa között

Tövisre ne lépjen!

Föl ne sirjon lelke egy-egy

Lánykori emléken!

 

Mirtusból font koszorúja

S az a fehér fátyol,

Mindegyik egy álmot tartson

A leikétől távol.

Oh ! mert, hogyha egyet is csak

Meghagynátok nála, —

Fátyol alatt a szemetek

Bús menyasszonyt látna!


Ne menjetek vele akkor

Vidám esketésre, 

Hanem inkább galamb-torra

Rózsa-temetésre.

Mirtusból font koszorúját

Dobjátok csak félre!

Az a fehér fátyol pedig

Jó lesz — szemfedélre.



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaNagybánya és vidéke

Flechtet ihr nur (Német)

 Flechtet ihr nur den Kranz weiter

von weissem Myrtenzweig!

Macht aus ihr eine schöne Braut

von diesem Mädchen halt!

Legt es ihr dann in den Haaren

dieser weisse Schleier, –

dass ihr nie mehr in den Sinn kommt,

das Mädchen war gestern!

 

Spricht ihr halt ihre Seele voll

mit fabelhaftem Glück!

Streut und macht ihr den Weg voll mit

Rosenzweigen geschmückt!

Doch passt auf! Unter Rosen

auf keinen Dornen tritt!

Soll ihre Seele nie weinen,

wenn sie das Gestern trifft!

 

Den Kranz aus der Myrten zweigen

‘d dieser weisse Schleier,

jeder soll den Traum fernhalten

weit weg von der Seele.

Ach! Denn wenn nur ein einziger

würdet bei ihm lassen –

unter dem Schleier die Augen

traurige Braut sehen!

 

Dann solltet nicht mit ihr gehen

an fröhlicher Trauung,

es ist eher ein Freudenmahl

für Rosen Beerdigung.

Den Kranz aus den Myrten zweigen

wirf es weg als Nastuch!

Und dann dieser weisse Schleier,

es wird gut – als Grabtuch.

 

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap