Fabó Kinga: A promiszkuus tükör

I.
Közönyös vagy nagyvonalú?
Hozzá útlevél illenék.
Gyors egymásutánban letud.
Mindegy, kit. Aki belenéz.
A közönyében bízhatok:
velem is prompt menetre kész.
Mindig több nyelvben utazik.
Túl messzire mégsem merész -
(Vaktában osztja kegyeit.
Személy rajta nem esemény.)

II.
Nem kezdeményez, nem szakít.
Ám ha elébe van tolva
- legyen bár csúf vagy gyönyörű -
gerjed bármely látványomra.
E tökéletes mindegység
volna a mindenség? Puszta
testeim közt (nem élvezi
nem is unja) - több menetben
(vagyok neki) - az éppeni.
Így fűz bele a kozmoszba.

III.
Riasztó e túl nagy távlat.
Lenne kicsiny, de - bizonyos - 
hogy maradna némi nyomom.
Ám tükrünk vakon szolgáltat.
Felejt gyors egymásutánban.
Rögtön vált. Nem válogat.
Mutat, csak mutat.
Összes kuncsaftjának enged.
Engem nyom nélkül leperget.
Gerjed, mechanikusan.