Fabó Kinga: Radni dani (Hétköznapok Szerb nyelven)

Már megint pofára estem.
Rám van írva. Rá. Arra a
fancsali pofámra.
A helyemen vagyok megint.
Ez a tükröm.

Ezek a szépítőszereim.
Kis és nagy tégelyek.
Kár belém. Ezek meg
a verseim.
Nem, én nem vagyok magányos. Kell

valaki, akin kipróbálom.
De főzni már nem tanulok meg.
Viszont van rá esély, hogy elmosogatok.
A helyemen vagyok.
A régi, meghitt helyemen.

Próbáltam szabadulni tőle.
Próbáltam szépszerével. Nem ment.
Ennek semmi se szent?
Nálam ez másképp történik.
Fogom a szépítőszereimet.

Fogom a tükrömet. Szuper. Dupla.
Duplafenekű. Baromi.
Baromi jó. Nő vagy bőrönd.
Mindegy. Nálam ez így megy.
Hiába, én egy szent vagyok.

Ponovo sam nasamarena.
Vidi se. Da. Na
onom mom kiselom licu.
Opet sam na svom mestu.
To mi je ogledalo.
 
To su moja kozmetička sredstva.
Velike i male teglice.
Šteta ih koristiti. A ove
su moje pesme.
Ne, ja nisam usamljena. Potreban
 
je neko, na kome ću isprobati.
Ali kuhati više neću naučiti.
Ipak postoji šansa da ću suđe oprati.
Na svom sam mestu.
Na starom, prisnom mestu.
 
Pokušala sam se osloboditi.
Pokušala sam na lep način. Nije išlo.
Sveto mu ništa nije?
Kod mene to je drugačije.
Kozmetičkim sredstvima prilazim.
 
Hvatam ogledalo. Super je. Dvostruk.
Sa dvostrukom guzom. Pakleno.
Pakleno dobro. Žena ili kofer.
Svejedno mi je. Kod mene tako to ide.
Kako god, ja sam svetica.