Fabó Kinga: Névnapon túl

Úgy nőttem föl Anna-napok árnyékában
Kinga még le se zavarva
máris Anna-bál.
 
Állok itt a takarásban
Annák gyors egymásután.
Én is vagyok! Nem jön hang.
 
Nem jönnek a szók a szájra.
Elnyel, elfelejt mind gyors egymásutánba’.
Rossz memóriákon foszlom.
 
Darabokban viszi át
több feledés folyója
egy-egy részem. Elmossa nyomom
 
összecsapott, elkapkodott névnapom
esem-
esem.
 
 

Mi kreskis en la ombro de Anna-tagoj.
Kinga foriris sen rimarko.
La Anna-festo ĵus kulminas.

Mi staras en mantelo. Anna 
kaj Anna kaj Anna.
Mi ankaŭ ekzistas! Nenia sono venas.

Mankas al mi la vortoj en la buŝo.
Mi estas englutita. rapide forgesita,
koruptita de la memoroj.

Miaj pecoj estas transportitaj
trans riveroj de nenio.
Miaj spuroj estas forigitaj

precize je mia nomtago
fal
as