Faludi Ferenc: Spring (Tavasz Angol nyelven)

Királyi mulatság erdőkben sétálni,
Árnyékos utczáin fel s alá járkálni,
Fülemile éneklésén,
Gyönge szellők legyezésén
Örömét nevelni,
Kedve szerint élni.

Az ócsó nyulakat bokorbul kiverni,
Fiatal madárkák fészkét felkeverni,
Hegyet-völgyet megkerülni,
Friss források mellett ülni,
Ebédre megtérni,
Jó lakáshoz férni.

A sötét gondokat magos szegre tenni,
Feladott étkekbül jóizüen enni,
Enni, meg nem csömörleni,
Közbe vigan beszélleni
Friss borokat inni,
A vizet dicsirni.

Eszem-iszom után könyökére dülni,
Egy fél órácskáig álomba merülni;
Könnyü testtel felserkenni,
Holmi dolgán általmenni,
Nagy labdát ugratni,
Játékkal mulatni.

Diana udvarát megint látogatni,
Ernyős sátoriban mint regvel mulatni,
A kakukkal szerencséjét
Megpróbálni jövendőjét,
Hegyek ellen állni,
Ekhóval tréfálni.

Pintyőke sirását, galambnak nyögését,
A játékos rigók hangos fütyülését,
Gerliczéknek busulásit,
Társak után bujdosásit
Szemre, fülre venni,
Más gonddal nem lenni.

Erdőkbül kimenni mezők térségére,
A lenyugvó napnak nézni szekerére,
Pásztor után sétálgatni,
Musicáját meghallgatni,
Corydon dudáját,
Mopsus furugláját.

Görbe trombitákat otthon fuvattatni,
Vacsora után is nyugtig igy mulatni:
Ugy-e pajtás, megpróbáltad,
A mint mondám, ugy találtad:
Királyi mulatság,
Ártatlan bolondság.

Regal the pleasure is, afoot, threading the trees
And ambling down the shadow-dashed alleys at your ease;
In singing of the nightingale
And soughings of a gentle gale
To find joy, and to live
In pleasures it can give;

To beat up from the bush the hare scarce waked from rest
And unawares to start the fledglings from their nest;
To go about by vale and hill
To watch the freshet’s basin fill;
Then home at noon to feed
As much as one could need;

To hang dark cares high up, on a high nail under the slates,
With glad and grateful relish eating the furnished cates
But not to surfeit, nor to scant
Light-hearted talk as condiment;
To take wine, and protest
That clear spring-water’s best;

To lean upon your elbow, after meat and drink,
And into thirty minutes dreamless slumber sink;
And then, the freshened body freed
From needing sleep, and other need,
To make the barge ball bound
And vie the clock around;

Then at Diana’s court anew to make your bow
And find the tented shade of it as pleasing now;
To try the cuckoo’s lucky throw
Upon her future, and to go
With echo to exchange
Jests with a mountain-range.

The pigeons making moan, the finch’s cry from the bush,
The penetrating whistle of the sportive thrush;
The calling stock-doves’ need to pair,
A seeking sorrow in the air;
To see, to hear no less,
Your only busy-ness!

From forest-shades on open fallows to debouch
And mark the sun’s wain sinking as he seeks his couch;
To loiter on the shepherd’s way
Hearkening to his artless lay,
Corydon’s pipe to heed
And Mopsus’ various reed;

To have the curved horn call you, from the porch of home,
Post-prandially rejoicing then till bedtime come -
Friend, you have made th’ experiment
Doubtless, and found, as I contend,
Regal the pleasure is,
Harmless the revelries.