Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Farkas Árpád: Baladă mică (Balladácska Román nyelven)

Farkas Árpád portréja
Csata Ernő portréja

Vissza a fordító lapjára

Balladácska (Magyar)

Havasi szép, fehér alkony,
szürkülödő gyermekasszony
szoknyáján kuporgó
csibe-csillagok.
Felsüt a hold, átvilágít
kicsi ingén, idelátszik:
kilenc gyémánt veseköve
felragyog.

Jobbra hajlik: kökényágra.
Balra hajlik: zuhanásba,
temető a férfi ágya
már neki.

Õ szüli a csillagokat,
makk héjából bölcsőt farag,
s rengeti.

Érte esők esedeznek,
lombos erdők fenyvesednek,
nincsen álma, nincs hazája,
csak ez a kis balladácska.



FeltöltőCsata Ernő
KiadóHargita Kiadóhivatal
Az idézet forrásaFarkas Árpád - Válogatott versek
Könyvoldal (tól–ig)44
Megjelenés ideje

Baladă mică (Román)

Amurg alb, frumos, de munte,
pe fusta mamei june,
cărunte, ghemuind,
steluțe multe.
Răsărind, lucește luna
prin cămașă, vor lumina:
nouă pietre-momuc,
mărunte.

La dreapta s-apleacă: pe porumbar.
La stânga s-apleacă: în prăbușire,
patul conjugal, deja, cimitir e,
pentru ea.

Ea va naște stelele,
din ghindă sculptând leagăn,
și îl mișcă.

Pentru ea ploi se roagă,
păduri cu brazi se-nalță,
n-are vis, n-are țară,
doar această baladă.

 



FeltöltőCsata Ernő
Az idézet forrásasaját

minimap