Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Fodor András: Remember…

Fodor András portréja

Remember… (Magyar)

L. K.-nak

Nyár vége volt. Nagyon
   felhőzött már a háború.
Utolszor ballagtunk együtt
   a vízhez.
Emlékszel még?... a szélső
   pad betontámfalára,
Ceruzával két összekulcsolódó
   kezet rajzoltál,
s balra-jobbra, mellé:
színtvalló iju önmutogatással
   a nevek kezdőbetüjét.

S jött a keserves tél. Négy hónapig
   ugattak errefelé az ágyuk,
az aknák és gépfegyverek.
Tarolt réteken át, mikor először
   jöttem vissza a partra,
még láttam a padon
   a hóval, széllel, vízzel dacoló
grafit-jelkép nyomát.

De rólad azt se tudtam, hova hajolsz
   a síneken űző parancs,
kiszolgáltatva élsz-e, halsz-e?
   Pedig kívántam volna nyomban
elmondani, míly váratlanu ért,
   hogy a lány, akit együtt
ismertünk, aki még
   a front előtt megírta egy
titkos levében, hogy:
   nagyon szeret
s elfelejteni sose fog,-
   kinek, nem is tudom hogyan, de
summáját illetőn, gorombán
   azt válaszoltam,
én mást szeretek…
   az elutasított lány,
ahogy meglátott, kiugrott a kertből.
   Igen, szinte a kerítésen át
szökkent elém, oly boldog volt, milyen
   előtte soha még.

E hajdani elmondatlan öröm
   azóta is itt röpköd talán
       a lombokkal, tetőkkel
sűrüdő telep szakadékony
   drótjai, terméskövei között…

Mindez, annyi idő után,
   azért oly eleven most,
mert soraid motoszkálnak fejemben.

Írod: sohase éltél
   igazi közösségben,
s bár megvallod, csodák
   határán jártunk együtt,
valahány emlékeztető-jel,
   minden multunkból ujhodó
teremtmény: büszkeség, de
   nagy szomorúság is neked,
akárha magtalan anya
   örvend más gyermekének.

Nincs igazad.
Van egy közös neveltünk.
És nem akármilyen, hisz
elsőszülött barátság.

Különben is, a víz fölött
borozdás támfalával
ugyanúgy áll a valahai pad.
Írhatunk rá, amíg vagyunk.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp://inaplo.hu

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német
Görög
Angol
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Izlandi
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap