Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Fodor András: La cartina del cuore (Szívtérkép Olasz nyelven)

Fodor András portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Szívtérkép (Magyar)

Előkerült egy régi leveled.

A lélegző sorok, betűk,

húsz évnyi, még nem sejthető

nyügök-bajok súlyától könnyedebbek.

 

A húzó kétségek fölött

   valami játszi

                      hintalendület

       villódzik: bár lehet

            így is, meg úgy is, - akárhogy, -

mi egymást nem veszítjük el.

 

Mutassam-e ki, profán grafológus,

   húsz év során

írásunk organizmusába,

a mell, gerinc, a láb, a fog,

a vérkörök botló kalandjai,

hogyan jegyezték rá

   a napról-napra romlást?

 

De változatlan ugyanaz

   két pont között az egyenes,

a hullámot, kanyart lebíró

   víg bizalom kötése.

 

Minthacsak jótékony sebész

rajzolná térképünkre:

   itt meg ott beszűkült,

elzáródhat az ér fala, de míg

a kiáramlás pályája szabad,

   az út nyitott,

új ívre kötve is folytatható.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp://inaplo.hu

La cartina del cuore (Olasz)

Ho ritrovato una tua vecchia lettera.

Le righe vivaci, le lettere

non son ancora appesantite  con

i non previsti problemi dei vent’anni.

 

Al disopra, dei dubbi prevalenti,

   tremola un non so  

                            che di slancio

      giocoso: magari è possibile

           per un verso o per l’altro, - in ogni modo –

noi non perderemo l’un l’altro.

 

Dovrei palesare forse, io, grafologo profano,

       come hanno inciso

lo sfascio nel organismo della nostra scrittura,

nel arco dei vent’anni, giorno dopo giorno,

le avventure ingannevoli del seno,

 della schiena, della gamba, del dente

        e del circolo sanguigno?

 

Ma la linea retta tra due punti

è la stessa, invariabile,

la stipula allegra della fiducia,

che supera le onde e le curve.

 

Come se un chirurgo caritatevole

disegnasse sulla nostra cartina:

    la parete della vena, qua e là s’è ristretta,

si può occludere, ma finché

il percorso del deflusso è libero,

    la strada è aperta,

si può continuare con un’arcata nuova.

 

 

 

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasajàt

minimap