Gárdonyi Géza: A zugligetben
A zugligetben (Magyar)Pünkösd napján a ligetben víg emberek sokadoznak: zöldelő fák árnyékában heverésznek, játszadoznak. És az úton pár a párral feltünik, meg elvegyül. Pünkösd napján a ligetben csak én járok egyedül.
Lombok közt a vadgalamb is párja mellől néz reám. Lenn a völgyben virágot szed a legény meg a leány.
Lépést jön egy uri hintó benne ifju házasok. A nő, - fehér rózsabimbó, - a férjére mosolyog. *** Este van már. Fenn az égen ragyognak a csillagok. Egy elkésett szerelmes pár a fasorban andalog. Erdőn, mezőn a bogár mind boldogságról hegedül. Pünkösd napján csak én megyek hazafelé egyedül.
(1894)
|
FordításokNémetIn der Auwinkel Mucsi Antal Kérjen fordítást! |