Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Góz Adrienn: Verso Berlino (Berlin felé Olasz nyelven)

Góz Adrienn portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Berlin felé (Magyar)

Szélkerekek és fenyők
Keresztezik az eget.
A nap sehol. Esik.
Ferdén szitál, hidegen.
Sápadt az ég, almásderes.

Halványkék szalag
Süllyed. Szabálytalan
Rést üt a szürkébe,
Majd eltűnik nyugat felé.
Jó lenne látni

A porcelánangyalok
Festetlen fejét. Sokszor
Kiégetett, csontkemény
Arcuk finoman porlik
A meszes púder alatt.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásakézirat

Verso Berlino (Olasz)

Ruote eoliche e alberi di
Pino intersecano il cielo.
Il sole è scomparso. Piove.
Pioviggina di sbieco. Gelido.
Il cielo è pallido, pomellato.
 
Nastro azzurro chiaro
S’affonda. Squarcia un
Varco irregolare nel grigio,
Poi svanisce verso ovest.
Sarebbe bello vedere
 
Le teste non dipinte
Degli angeli di porcellana.
Il loro viso, più volte cotto,
Duro come l’osso, si spolverizza
Finemente sotto il talco calcareo.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap