G. István László: Halárus
Halárus (Magyar)A halárus napja ez. Bóbitás fején mint félreértett harci dísz billeg a sapka, vevőjét félmozdulatra felméri, találomra választ pontyot, visszanőtt körme az akváriumlében mindig újraázik – érezni kell a hal fejét, az ezüst szemet csak az érti meg, akinek kezében bárd, szívében az ütés már előreszánt, aki kíméletében kegyetlen, elvégzi, amit a sors kimért. Tudja, melyik ujjpercnél megy át a szeg vajkönnyedén, és ollóval úgy vág el szemhéjat, ahogy más salátát, zellert – ritkítja a szót, az embert, egyenesít, megküzd, ha sért. Szívén semmi kéreg, képzelj fát, ha üt, lobog a geszt, ahogy a hal utolsó kortyért küzdeni kezd, levegőt harap vízért. |
FordításokAngolThe Fishmonger Owen Sheers Kérjen fordítást! |