Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gergely Ágnes: La casa (A ház Olasz nyelven)

Gergely Ágnes portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

A ház (Magyar)

A ház a tiéd
kószálj benne ahogy tetszik
William Carlos Williams

A ház a tiéd
ha csakugyan kószálsz benne
megpróbálom a szőnyegen
kitapintani lépteid
s a lábnyom fölött a bokádat.

Suhanás? Kopogás? Menetelés?
Milyen szó illik jöveteledre?
Honnan fogom tudni hogy
örökbe vetted birtokod ha egyszer
a vendégváró serlegből egy cseppnyi
bor sem párolog el mint egykoron
hittük? Kérlek a küszöböt
lépd át hiszen emelkedni
számodra nem nehéz.

De mi történik ha a lépés
nem jár hangerővel? S ha
nem is létezik mint magánvaló?
Ha foszlánya csupán a jövetelnek
mely átkerült egy más dimenzióba?

Találgatok hallom az eső elvont
neszét az ablakon s hogy itt járt
arról másnap az üveg foltokban
tudósít. Hanem a létezés ilyen
alpári szintje nem kell.

Ne érzékeljelek de birtokolj.
Nem figyelem a villanásokat
a váratlanul meglelt dolgok
puhább felületét a bútorreccsenést.

A jelek járulékosak.
Töltsd ki a házat
legyen bár léptek és csont
helyén valami ismeretlen
s mindeddig gyakorlatlan formában
megnyilvánuló erő
töltsd ki a házat teljesen
a lépteim fölött is

csak a küszöbre vigyázz
nehogy felolvaszd sárgaréz
számomra teljes országhatár
neked csak parányi
jelzés egy darab a térből
amelyet végleg befogadtál.
Óarany késhegyvillanás
lehetne világítótorony is
forog bemélyed recseg trombitál
lábhoz tett harsona
feltámadás ígérete
magas frekvenciájú hangok
töltik be a házat

a ház a tiéd
kószálj benne ahogy tetszik
boltozódik a kő
épül tovább.

 
1989. október



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://dia.jadox.pim.hu

La casa (Olasz)

La casa è tua puoi girovagarti
all’interno come ti pare
William Carlos Williams

La casa è tua.
Se davvero stai girovagando dentro
proverò a rilevare
le tue impronte sul tappeto
e sul impronta la tua caviglia.

Fruscio? Ticchettio? Marcia?
Qual parola corrisponde al tuo arrivo?
Come farò a sapere
che hai preso possesso della tua proprietà
se della coppa dell’ospitalità non evapora
neanche una goccia di vino
come lo credevamo una volta? Ti prego
scavalca la soglia tanto a te
rialzarti non ti pesa.

Ma cosa succede se il passo
non è accompagnato dal volume? E se
come assoluto neppure esiste?
Se è solo un brandello della venuta
che è capitato in un’altra dimensione?

Sto almanaccando sento il suono ovattato
della pioggia sulla finestra e che è stato vero
indomani testimoniano le macchie sul vetro.
Ma il livello cosi triviale dell’esistenza
non lo voglio.

Tu possiedimi senza che io ti avverta.
Non osservo i bagliori
la superficie più morbida delle cose trovate
inaspettatamente la screpolatura dei mobili.

I segni sono episodici.
Colma la casa
sia pure di una cosa sconosciuta
al posto dei passi e delle ossa
e del finora in forma inesperta
manifestata forza
colma la casa completamente
sopra i miei passi

stai attento solo alla soglia
che non si fonda il rame giallo
per me è la frontiera del paese
per te solo un piccolo segnale
un pezzo dello spazio
che hai accolto per sempre.
Bagliore di coltello d’oro antico
potrebbe essere anche un faro
si gira s’infossa schricchiola strombetta
tromba posata ai piedi
la promessa della resurrezione
voci d’alta frequenza
riempono la casa

la casa è tua
puoi girovagare come ti pare
la pietra forma la volta
continua a edificarsi.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaC. I.

minimap