ANONYMUS (Magyar)
Anonymus vagyok. A közösség lélegzete.
Megtalálsz, ha keresel
fiatal fenyő szavában, havasi virág színében,
búza részeg örömében, kenyér áhítatában.
Délben nap, este hold, éjjel csillag vagyok,
föld mélyében só, tenger méhében gyöngy.
Szájon mosolygás, letéphetetlen.
Szemekben fény, köveken forrás - csobogás.
Űzött szarvas, levert fecskefészek,
egymást keresztező utak;
konok újraindulás, fában fájdalom –
a holnapi feltámadás vagyok.
Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | http://adatbank.transindex.ro |
|
ANONYMUS (Olasz)
Sono Anonymus, il respiro della comunità.
Se mi cerchi, mi puoi trovare nella parola
del giovane pino, nel colore del fiore delle nevi,
nella gioia ebbra del grano, nella devozione del pane.
Sole a mezzogiorno, luna di sera, son stella di notte,
sale nella ventre della terra, perla nel grembo del mare.
Sorriso sulle labbra, inamovibile.
Luce negli occhi, sorgente – ciangottio sui sassi.
Cervo inseguito, nido di rondine abbattuto,
vie, che s’intersecano tra di loro;
ripartenza tenace, dolore nell’albero –
sono la resurrezione di domani.
|