Hervay Gizella: Cade l'alba come i capelli (Hullik a hajnal mint a haj Olasz nyelven)

túl sokszor megy le a nap
vallatófényhez szokott szemem
álmában is nyitva marad

nyírják belül a koponyámat
azt mondják verset írok
azt mondják élek - szégyellem
magam - elfordulok

Il sole tramonta troppo spesso,
gli occhi abituati alla luce inquisitoria
rimangono aperti anche nel sonno

all’interno tosano il mio teschio
dicono che scrivo delle poesie
dicono che vivo – vergogno
di me stessa – mi giro d’altra parte