József Attila: M-ai făcut copil (Gyermekké tettél Román nyelven)

Gyermekké tettél. Hiába növesztett

harminc csikorgó télen át a kín.

Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.

Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykét

s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.

Az éveket, mik sorsom összetörték,

reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.

Ostoba vagyok - foglalkozz velem.

Hiányod átjár, mint huzat a házon.

Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.

Meghallgattál és elakadt szavam.

Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;

hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -

magamba bujtam volna, nem lehet -

alattam kő és üresség fölöttem.

Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,

kinek szeméből mégis könny ered.

Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén

nagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. május

M-ai făcut copil. Degeaba m-a crescut

chinul a treizeci de ierni zgribulitoare.

Nu ştiu merge şi nici zăbovi n-am ştiut.

Mă târâi, merg spre tine în picioare.

Te ţin în gură, ca câinele puştiul,

şi aş fugi, să nu fiu sugrumat.

Anii, care soarta mi-au distrus,

fiecare clipă revarsă asupra mea.

Mi-e foame - hrăneşte-mă. Mi-e frig-acoperă-mă.

Sunt un neghiob – ocupă-te de mine.

Lipsa ta se strecoară, ca curentul prin casă.

Ajută-mă, – să treacă teama de la mine.

Tu m-ai privit, şi din mână totul am scăpat,

M-ai ascultat şi eu am tăcut ca mutul,

Ajută-mă să nu fiu atât de încăpăţânat;

să pot trăi şi muri de unul singur!

Mama m-a izgonit - pe prag m-oi culca -

m-aş fi ascuns în mine, dar n-am putut,

sub mine o piatră, de asupra-mi nimica.

Ah, cât aş vrea să dorm! La uşa ta am bătut.

Mulţi oameni sunt nepăsători, ca mine,

din a căror ochi totuşi lacrimă prelinge.

Atât de mult te iubesc, căci şi pe mine

am reuşit să mă-ndrăgesc prin tine.