József Attila: Hajad az ujjamé…
Hajad az ujjamé… (Magyar)Hajad az ujjamé, a szoknyád alatt Ámulva búvik a szivem S zizegve hull a naptár levele.
Vén küszöböm sír, mint a gyerek, Amikor jössz, hogy többször gyere.
Erős csapatban régi napjaim Elfúlva rágják a fülem - Bennünket mért nem csókoltál belé?
És nem értik, hogy sápadtak, buták, Hogy fényük nem lehet a szemedé!
1926 nyara
|
Kérjen fordítást! |