József Attila: Hosszú az Úristen
Hosszú az Úristen (Magyar)Hosszú az Úristen, rövid a szalonna, nyavalyás a szegény ember, mintha gazdag volna.
Úgy meggörbül, mintha réti ösvény volna s rajt libegnének a lányok tejért a majorba.
Hosszú és kemény is, püspököké mégis, rábízná pedig siralmas dolgát a szegény is.
Jutna neki kolbász, asszonyának szoknya - az ájtatos Úristenhez vigadozva szokna.
Délszemmel ha néz a sokútú világra, a legbajosabb dülőkön a szegényt találja.
Ha ma sincs, hogy értünk seregekké lenne, szegény ember, ha elpusztul, nem is pihen benne.
1928
|
Kérjen fordítást! |