József Attila: Dos canciones (Két dal Spanyol nyelven)

Éji dal

Néhány éjjelre, padra, kőre,

adjatok immár fekhelyet.

Én nem vagyok jó gazda ökre,

se lány, se bolha, se beteg.

[Mindnyájan alusztok időre,

enélkül én sem élhetek

Hogyan kapok így új erőre,

hogy dolgozhassam veletek?]

Jusson a néniknek nagy bögre,

szerető mindnek, ki szeret,

helyettem leljen szeretőre,

aki egy éjre eltemet.

Dal

Derűs vagyok és hallgatag,

pipám is, bicskám is elhagytam.

Derűs vagyok és hallgatag.

Hopp, szél, fúdd szét e dalomat!

Nincs senki, akire rámondjam:

"Örömét lelte nyomoromban."

Felhő valék, már süt a nap.

Derűs vagyok és hallgatag.

1928. febr. 10./dec.

Canción nocturna

Dadme un banco, una piedra, algún camastro

desvencijado en que matar el sueno.

No soy un buey de amo bondadoso.

No soy ni pulga ni mujer ni enfermo.

Que las tías un gran tazón disfruten

y que el amante su pareja encuentre.

Bendito sea el que por una noche

me entierra, que yo vivo eternamente.

Canción

Silencioso y alegre soy.

Mi pipa y mi navaja perdí.

Silencioso y alegre soy.

¡Ea, viento, llévate esta poesía!

De nadie puedo decir:

“En mi miseria él halló su alegría.”

Fui una nube, ya brilla el sol.

Silencioso y alegre soy.