Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

József Attila: Maman (Mama Francia nyelven)

József Attila portréja

Mama (Magyar)

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő –
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében. 



Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

Maman (Francia)

Ça fait déjà une semaine je pense à maman,
Tout le temps et sans cesse, je pense à elle constamment.
En se dépêchant, elle montait au grenier,
Et dans ses mains dures, elle portait son panier.
 
J’étais encore un gamin honnête à l’époque,
Je criais et piétinais, tout ça j’évoque,
Pour qu’elle laisse tomber le gros linge en premier,
Et que ce soit moi qu’elle monte au grenier.
 
Elle s’en allait pour étendre le linge sans un mot,
Sans qu’elle me jette un regard qui gronde un jeunot.
Les vêtements ondoyants bruissaient en haut,
Tournoyant, s’envolant au-delà de l’eau.
 
Je ne gémirais plus, mais c’est déjà trop tard,
Je la vois dans l’immensité à son départ,
Ce sont ses cheveux gris qui ondoient ; maman,
Blanchissant les cieux, elle dissout le firmament.



FeltöltőGyörgy Eszter
Az idézet forrásaSaját fordítás

minimap