Jörgné Draskóczy Ilma: Kérdés?
Kérdés? (Magyar)Ma még szilajul feldobog a szívem, Ha valaki a nevedet kimondja S lobogva szökken bíbor színbe arczom A látásodra.
Ma még kívánom részketőn, epedve, Hogy szomju vágyggal csókolnád az ajkam S ha átkarolnál, még az üdvök-üdve Átfutna rajtam.
Ma még lázongva nézek fel az égre, Elkinzott lelkem megnyugodni nem bír És vad tusában végzet ellen küzdve, Zokogva felsír.
— De holnap, ah ki tudja, hogy lesz holnap? Hiszen az élet — mint a folyam habja A kövek élét — sóvár vágyainkat Eltompitgatja.
S eljő a nap, hogy nem borit el többé Nevedre forró, bús emlékek árja, S amit megváltanék ma lelkem üdvén: Holnap — ki bánja?
— Sebek begyógyulnak, megnyugszik minden, Segítve lesz a sok felsíró jajon . . ... De mondd: el fásult szívvel, vágyak nélkül. Jobb lesz-e vajjon ? !
|
FordításokNémetFrage? Mucsi Antal Kérjen fordítást! |