Lord Byronhoz (Magyar)
Rab népek egyikének gyermeke
Köszönt ma, szabad eszmék hőse, téged,
Kinek a sorsod szép és bús rege
És a halálod büszke örök élet!
A gőgös Albion, kalmár hazád
Megtagadott, bár legjobb fia voltál
S tiéd lett minden föld s nép, mely galád
Zsarnok alatt nyög s versed néki zsoltár.
Nagy jegenyék s bús füzesek alól
Feléd száll ma e sóhaj, lázadó dal,
Mely már betelt a sok silány bitorral.
Sírodban most te meg se nyughatol,
Hisz annyi rablánc még nem volt e földön
S az ég alatt nem volt még ennyi börtön!
|
To Lord Byron (Angol)
It is a child of a subjected land
Who leans across to speak to you today,
Freedom's hero, whose fate is fine, whose end
Not death at last but immortality!
That land of profiteers, proud Albion,
Disowns you, you the best of all her race,
And you belong to peoples trodden down,
Your poetry their hymn and means of grace.
Tall sighing poplars and sad willow trees
Send you this song, this hymn of our resistance,
Where rash intruders will not keep their distance.
So even in your grave you find no peace:
At no time have there been such bolts and bars,
So many goals and chains beneath our stars. |
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
